1. |
Létezésspirál
03:51
|
|||
LÉTEZÉSSPIRÁL
Hol ér véget a kérdés, vajon hol kezdődik a válasz,
Mondd csak, én alakítom a sorsom, vagy tán mindig a végzet választ?
Egy minden koron átívelő univerzális déjá vu lenne,
Hogy nem a világ, ami változik; csak mi változunk benne?
Szilánkosra tört gondolatmenet, szemben a hátbatámadó
A felismerés mocskában egy régi-új fantomkép látható
A saját farkába harapó sárkány, az elgyűrűző víztükör
És az öntudat legmélyén az utolsó főellenség üdvözöl
Ha pokolra jutsz, a legmélyére térj
Az már a menny, mert mindig
Mindig minden körbeér
Ahol a ragyogó múlt és a sivár jövő egy új kört indukál
Ott egy végeláthatatlan örvényt kavar a létezésspirál
És az eseményhorizont peremén sodródó lelkek nyomán
Mondd csak, a szeretet éltető ereje átjut-e az idők vasfogán
És a tér minden üvegfalán
Apáink vesztes csatáit vívjuk, bár fiaink vére még lázadó
A generációs csatározásban minden poszt végigjátszható
Végül pontosan ugyanoda érek vissza, ahonnan eredetileg indultam
És nem a világ, és nem az idő, csak én vagyok az, aki elmúltam
Együtt mindenre képesek vagyunk, te és én,
Holott jelentéktelen horzsolások vagyunk csak egy világ felszínén
Ahol megannyi önműködő baljós szimmetriát inspirál
Az elmosódó évek tágulásában nyílt létezésspirál
|
||||
2. |
||||
TI MIND EGYÉNISÉGEK VAGYTOK
Mosolyogj, most mind itt vagyunk a képen
Csoportselfie 2014-ben
S bár a fél társaság készen
A másik fele meg rajta a gépen
És éppen a posztot keni a falra
A modern ősember barlangrajza
Egy státuszidézettel előretör
"Nem esett messze a fától az Apple"
Ez társasjáték és tiéd a pole-pozíció
Ti mind egyéniségek vagytok
Ti mind különbözőnek hattok
Ti mind-mind individuumok vagytok
Csak én nem, csak én nem
Keretes a szemüveg, az orr fennhordva
A shoppingitató körül a csorda
Fogyasztja az eléöntött brandet
Az alulműveltség túlkereslet
Ezen túl kell esned, és ezentúl
keresned sem kell mást, mert a tested
a legjobb reklám, rajtad marad
viseld el vagy hordd el magad
Kezdődjék hát a lájkgyűjtési akció
Ne kockáztass, hisz tutira lutri
Alkalmazás nélkül futni
És nem ér semmit - az index is lehozta,
Az az edzés, ami nincs megosztva
Mutasd meg magad a pórnépnek
Hogy milyen jó fiatalnak és szépnek
lenni és különbözni a világban
A tömegcikkek egyenruhájában
Induljon a kivándorló hakni
Menjetek Londonba mosogatni
És hibáztass mindent, ami gátol
Úgysem látod az erdőt a fától
Szajkózd, hogy minden élelmiszer káros
Hogy szar ez az ország és szar ez a város
De bezzeg régen minden jobb volt
Bezzeg régen, bezzeg régen
|
||||
3. |
Az utolsó éjszaka
03:30
|
|||
AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA
A kitörő vulkán lavinája elől menekülő állatsereg
Pánikban az elzárkózó begyógyszerezett vénemberek
Mindenki kapkod az utolsó éjszakán
Összeomló hálózatok, az elsötétülő tévéadás
A minden küszöbön átsurranó kétségbeesett fohászkodás
Mindenki retteg az utolsó éjszakán
Nincs több mentség, nem mondhatjuk, hogy ez még várhat
Nincs több hitel, ma végleg megfizetjük az árat
Időntúli szerelmünk ma beéri a csúcsát
Az utolsó csóknak semmi nem állhatja útját
Tegyünk a tűzre ma éjjel valamit
Járja a láng be az egész éjszakát
Küldjünk az űrbe ma éjjel valakit
Lengesse a legyőzött emberiség zászlaját
A hátralévő idő már mérgező infúzió
A lángoló égbolt végül senkinek sem illúzió
Mindenki látnok az utolsó éjszakán
Minden szív megdobban, minden könny kicsordul és így lesz vége
Minden eggyé válik, minden vallás, a Föld minden népe
Mindenki együtt az utolsó éjszakán
Szorítsd meg kérlek most jól a kezemet
Hallgassuk meg együtt a végóra himnuszát
Véssük a kőbe a búcsúszöveget
Itt nyugszik az ember uralta nagyvilág
|
||||
4. |
Detektívregény
04:21
|
|||
DETEKTÍVREGÉNY
Gőzölgő aknafedők felett
Egy utcai lámpa fénye alatt
Indulnom kell, várnak már rám
Tűzlépcsők, baljós házfalak
Érzések szöknek
A bedeszkázott emlékek résein át
Elfeledett naplónkba írunk
Holnaptól új históriát
Azt beszélik, hogy a belső körre
Új veszély leselkedik
Rossz helyen kerestük
Végig köztünk voltak az ellenségeink
Figyelmeztetnem kell
Még nem késő, még időben vagyok
Az ajtó nyílik, mögötte
Újra az a csodás arc ragyog
Valahol, a történet legelején
Éreztem én
Hogy ez egy végzetes detektívregény
Csak semmi hirtelen mozdulat
Hoztam önnek egy üzenetet
De tűnjünk innen
A fickó a sarkon áll és idáig követett
A kabátzsebemben lapul a pisztoly
Ha valami nem sikerül
Tudnia kell én mindig Önre vágytam
És Ön sosem volt egyedül
Sosem volt egyedül
Nincs több időnk, nincs rejtekünk,
Minden ablak minket figyel
A lépcsőházban menekülve
Kettőnk közt golyó süvít el
Kézenfogva rohanunk
A rakparton ér utol minket a sors
Nem így terveztem, de a búcsú
Mégis villámgyors
Túl mély a seb és nagyon vérzik
Siessen és Ön még megmenekül
Higyje el én követni fogom az útját
Így Ön sosem lesz egyedül
Sosem lesz egyedül
|
Gatsunami Berettyóújfalu, Hungary
Pásztor Tamás -dalszerző, énekes
Mester Balázs - gitár,
vokál
Rácz János - dobok
Himer Norbert - zongora, kísérő
Bogár Gergő - basszus, elektronika
... more
Streaming and Download help
If you like Gatsunami, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp